A váltóáramú szervomotorok vezérlési elve a nagy-precíziós mozgásvezérlés alapja. A motor fordulatszámának, helyzetének és nyomatékának precíz szabályozását komplex elektronikus és mechanikus rendszerek összehangolt munkájával éri el. Ez a folyamat főként három fő szakaszon alapul: jelbemeneten, vezérlő feldolgozáson és teljesítményhajtáson.
A jelbemeneti fokozat a vezérlőrendszer kiindulópontja, amely külső vezérlőktől (például PLC-ktől vagy mozgásvezérlőktől) vagy felhasználói interfészektől kap parancsjeleket. Ezek a jelek általában olyan paramétereket tartalmaznak, mint a célpozíció, fordulatszám vagy nyomaték, amelyek a motor működésének vezérlésének alapját képezik. A vezérlő feldolgozási szakasza a központi rész, amely elemzi és kiszámítja a bemeneti jeleket. A modern AC szervorendszerek magjaként gyakran digitális jelfeldolgozó processzorokat (DSP) vagy mikrokontrollereket (MCU) használnak. Ezek a nagy teljesítményű{4}}chipek képesek gyorsan feldolgozni az összetett vezérlőalgoritmusokat, például a PID-vezérlést, a fuzzy-vezérlést vagy az adaptív vezérlést. Ezekkel az algoritmusokkal a vezérlő kiszámíthatja a szükséges szabályozási mennyiségeket, például feszültséget, frekvenciát vagy fázist, a bemeneti jelek és a motor aktuális állapota (például a tényleges helyzet és a fordulatszám) alapján.
Az erőátviteli fokozat az a folyamat, amely során a vezérlő által kiadott szabályozási mennyiségeket a motort ténylegesen meghajtó fizikai mennyiségekké alakítják. Az AC szervorendszereknél ez jellemzően inverteren keresztül érhető el. Az inverter az egyenáramot váltakozó árammá alakítja, és a kimeneti feszültség frekvenciájának és fázisának beállításával szabályozza a motor sebességét és irányát. Ezzel egyidejűleg a precíz nyomatékszabályozás elérése érdekében a modern AC szervorendszerek olyan fejlett szabályozási stratégiákat alkalmaznak, mint a vektorvezérlés vagy a közvetlen nyomatékszabályozás.
A gyakorlati alkalmazásokban az AC szervomotorok vezérlési elve visszacsatoló hurkot is tartalmaz. A motor tengelyére szerelt helyzetérzékelők, például jeladók vagy rezolverek segítségével a rendszer valós időben megszerezheti a motor aktuális helyzetét és fordulatszámát, és ezt az információt visszaadhatja a vezérlőnek. A vezérlő a visszacsatolási információ és a célérték közötti különbség alapján állítja be a vezérlőbemenetet, ezáltal zárt-hurkú vezérlést ér el, és javítja a rendszer vezérlési pontosságát és stabilitását.
Ezenkívül az AC szervomotorok vezérlési elve kommunikációs interfészeket és protokollokat foglal magában. A gazdaszámítógépekkel vagy más eszközökkel való kommunikáció érdekében a modern AC szervorendszerek általában több kommunikációs interfésszel vannak felszerelve, például RS-232, RS-485, EtherCAT vagy CAN. Ezeken az interfészeken keresztül a rendszer parancsjeleket fogadhat a gazdaszámítógéptől, és feltöltheti a motor működési állapotát és adatait, lehetővé téve a távfelügyeletet és a hibadiagnosztikát.
A gyakorlati ipari alkalmazásokban az AC szervomotorok vezérlési elve magában foglalja a paraméterezést és a hibakeresést is. A felhasználóknak be kell állítaniuk a megfelelő szabályozási paramétereket, például a PID-paramétereket, a fordulatszám- és nyomatékkorlátokat, az adott alkalmazási forgatókönyveknek és követelményeknek megfelelően. Ezenkívül hibakeresésre és optimalizálásra van szükség a rendszer kezdeti működése vagy meghibásodása után a rendszer stabilitásának és teljesítményének biztosítása érdekében. Jelenleg ilyen termékek vannak raktáron; szervomotoros robotkarjaink fejlett vezérlési technológiát használnak a nagy-precíziós mozgásvezérlés érdekében, és különféle forgatókönyvekhez, például palettázáshoz és kezeléshez alkalmasak.